Egy átlagos épület energia és pénzügyi költségei nem fejeződnek be a megépülésénél. A velejáró költségek a megépüléstől egészen a lebontásig tartanak. Egy épület életciklusát megfigyelve bebizonyosodik, hogy a legnagyobb energiaköltsége nem a megépítése, hanem az épület használata alatt keletkezik. Az épületautomatizálás az épített környezet kényelme biztosításának és az üzemeltetési ráfordítások optimalizálásának szakterülete.
Eszközei a - ma már szinte kizárólag digitális, önálló és számítógépekkel kommunikáló - szabályozókészülékek, nagyobb épületeknél digitális alállomásokból, lokális szabályozók vezetékes vagy vezeték nélküli hálózatából, szerverekből és munkaállomásokból felépített épületirányító rendszerek. Az épületirányító rendszerek feladata, hogy a gépészeti (köztük a vízellátás, fűtés/hűtés, szellőztetés és légkondicionálás), biztonsági, tűz- és árvédelmi, világító (és vészvilágító), stb. rendszereket, berendezéseket ellenőrizzék és automatikusan irányítsák.
Intelligens épületről beszélünk, ha épületirányító rendszerét úgy alakították ki, hogy az széles körben információkat gyűjt és ezekre alapozva alkalmas tetszőleges automatikus eljárás beprogramozására, ezek ellenőrzését lehetővé tévő automatikus mérési jegyzőkönyvek (grafikonok, elemzések) elkészítésére.
Egy vízmű vagy szennyvíztisztító telep is ilyen intelligens épületnek készül, ami épületírányító rendszer, nélkül könnyen írányíthatatlanná válhat és felügyeletük, a valós értékek megfigyelése, kigyűjtése, naplózása pedig szinte lehetetlen. A hozzá tartozó nagyobb távolságra elhelyezett kutak vagy átemelők, még ha területre kisebbek is, nem feltétlenül jelenti, hogy pioritásuk és az ezzel járó írányítási munkálatok kisebbek lennének.
Vizsont a szivattyúk, motorvezérlők, érzékelők, egyéb eszközök letelepítése, hálózatba kötése és üzembe helyezése még kevés. Ugyanis ezeket egy központi egységnek vezérlenie kell, ami figyeli az eszközök által gyűjtött informáicókat és reagál rájuk. Ezen központi egység a plc, a programozható logikai vezérlő, aminek processzora a bemeneti lábakon észlelt információk alapján a kimeneti lábakra küldi az írányítással kapcsolatos információkat.
De egy plc-t nem csak a közműveknél vagy egyéb társaságok rendszereinél lehet alkalmazni. Igen fontos szerepe van a magántulajdon automatizálásában. Egy telek vagy kert locsolórendszerét, illetve egy ház vagy más épület belső hőmérsékletét, fénybeengedését, világítását, légkondíciónálását, biztonságtechnikáját is könnyen szabályozhatjuk, írányíthatjuk.
Ráadásul a plc felprogramozása mellett, az írányítani kívánt rendszer állapotát is meg tudjuk jeleníteni több platformon is, hogy minél egyszerűbb legyen az események nyomonkövetése, naplózása.
A programozott plc-ről nehéz a gyakorlatlan szemnek "olvasnia", viszont az azonos hálózatba épített számítógépen/ken vagy a plc-t tartalmazó szekrény előlapjára szerelt HMI-n egy egyszerű programmal szép grafikus környezetben ábrázolható minden figyelni kívánt adat.
Sőt ebbe a hálózatba kötött eszközök viselkedését nem csak megfigyelni tudja, hanem írányíthatja is. GPRS vagy URH-s kapcsolaton keresztül pedig (vezeték nélkül is) elérhető a vezetékes hálózaton kivűli munkaállás.
A fent említett nagyobb távolságra kihelyezett kutak, átemelők, egyéb szivattyúk vezérlése a telepről, sokáig csak hosszú vezetékes összekötettéssel volt megoldható. Ennek hátrányai gyorsan megjelentek geológiai akadályok, költséges földmunkák, vezeték sérülések képében.
Jelenlegi egyedüli megoldás a vezeték nélküli hálózat kiépítése. Referenciáinkban láthatóan Urh-s és GPRS rendszerek kiépítése, több állomás összekapcsolása egymással, illetve a diszpécser állomással nem okoz gondot. Így a központból mindent figyelemmel kísérhet, és távírányítással akár közbe is avatkozhat.